MPP: Szász maradt az elnök
Vetélytárs nélkül, pártelnöki újraválasztását gátló tényezők nélkül állt szombaton a küldöttek elé Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, megnyitva Gyergyószentmiklóson a párt Országos Tanácsának rendkívüli ülését (kongresszusát).
Erre az ülésre meglehetősen viharos körülmények között kerül sor, miután továbbra sem higgadtak le a kedélyek a pártalapító elnök tavalyi újraválasztása miatt. Azt ugyanis a párton belül sokan szabályellenesnek tartották, vagyis nem ismerték el az újraválasztást lehetővé tevő alapszabály-módosítás törvényességét. Az MPP Bihar megyei szervezete ezért a bukaresti táblabíróságon támadta meg az említett módosítást, az igazságügyi testület pedig igazat is adott neki a múlt hónapban.
Szász Jenő ezután hívta össze Gyergyószentmiklósra a mostani rendkívüli kongresszust.
Sokak számára azonban érthetetlen a sietség, amellyel az alapító elnök összehívta az Országos Tanácsot. Az MPP belső ellenzéke néhány napja azt kérte Szásztól, halassza későbbi időpontra a kongresszust, mivel még nem világos, hogy a fővárosi táblabíróság pontosan milyen jogi indoklással nyilvánította hatálytalannak a párt 2009 márciusában megszavazott alapszabályát. Harminc személy írta alá azt a csütörtökön kiadott nyílt levelet, amelyben arra kérik Szászt, hogy a párt érdekében ne siettesse a tanács összeülését.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke ugyancsak nyílt levélben hívta fel a figyelmet egy ilyen "előkészítetlen" ülés veszélyeire, szerinte az egész nem a romániai magyarság érdekeit, hanem Szász Jenő pártvezetői "bebetonozását" szolgálja. Szász éles hangvételű válaszban utasította el Tőkés "beavatkozását".
Az MPP jelenleg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzékét alkotja a romániai magyarságon belül. Tőkés László többször bírálta Szász Jenőt, amiért nem hajlandó együttműködni a magyar közösség többségét képviselő RMDSZ-szel, ugyanakkor ez utóbbinak is kifogásolta a szerinte "monopóliumra" törekvő politikáját. Szász Jenő ugyanakkor Tőkésnek azt veti a szemére, hogy - mint fogalmazott - "különalkut" kötött az RMDSZ-szel.
Szász személye ugyanakkor saját pártját is megosztja. Jól illusztrálja ezt a tavalyi viharos és vitatott eredményű kongresszus. Szász Jenő ugyanis javasolta, hogy az ülésen ne csak az alapszabály értelmében választott küldöttek rendelkezhessenek szavazati joggal, hanem a megyei és helyi önkormányzatokban tisztségviselőként tevékenykedő meghívottak is. Az elnök felvetésével többen nem értettek egyet, mivel szerintük az alapszabályzatba ütközött. Emiatt akkor mintegy ötvenen tiltakozásképpen elhagyták a termet, a bent maradottak pedig elfogadták a javaslatot. Így a szavazati joggal rendelkező 144 küldött létszáma kibővült a 281 meghívottéval, lehetővé téve Szász elnöki posztján való megerősítését.
A bukaresti bíróság döntése alapján így érvénytelenné váltak az egy évvel ezelőtt elfogadott határozatok, köztük az alapszabály-módosítás, ami azt jelenti, hogy ismét érvénybe lépett a párt eredeti statútuma. Ennek alapján kell most szavazniuk a küldötteknek az elnök személyére. Jelen pillanatban azonban Szásznak nincs kihívója, így vetélytárs hiányában ismételten számíthat újraválasztására.
